Történt ugyanis tavaly, hogy egy rég nem látott gitáros felkeresett, hogy legyek az énekese. Mivel kölcsönösen kedveltük egymást, így rá is vágtam, hogy nagyon szívesen. Akkor ő azt mondta, hogy egy feltétele van: 432 Hz. És visszakérdeztem: és miért? Válaszul belinkelt nekem egy cikket a Zenész magazin oldaláról (ami ugyan már nincs fenn az interneten, de számos másolata még fellelhető blogokon).
A cikket elolvasva úgy gondoltam, érdemes lenne kipróbálni. Többek között egyrészt azért, mert egyes 440 pártiak szerint mindegy honnan kezdjük a hangsort, a hangok hangok maradnak - hát ha mindegy, akkor kezdjük 432-ről. Továbbá, amennyiben valóban jobb hatással van az emberre, miért ne lehetnénk jobb hatással magunkra? Ha nem próbáljuk ki, nem derül ki. Szerintem.
Elég nehéz egy ilyen kísérleti projekthez zenészeket találni. Azért is, mert nem is egyszerű, hanem rögtön progresszív zenén tesztelnénk - mert miért is ne. Így természetesen a zenészek részéről számos kifogás merülhet fel, hogy miért nem - pl. macera (Nekem mondjátok? Énekes vagyok! :D).
Épp ezért arra gondoltam, hogy mint "meggyőző erő", kutakodok kicsit a témában, hogy a számos weboldalon felsorolt számos indokból, tényként feltüntetett állításból, mik az elfogadható érvek és ellenérvek.
Na lássuk, itt van kezdetnek néhány link a fentebb említett cikk teljes vagy idézett másolatairól (valamelyik csak működik még :D):
- http://mr-moto-velorex.blogspot.hu/2011/12/eleg-az-elhangolasbol-avagy-440hz.html
- http://2012.blogger.hu/2012/01/31/440-hz-432-hz
- http://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/muveszetunk/item/3047-zene-mint-fegyver-az-emberi-tudatra-%C3%A9bred%C3%A9s-ellen
Utolsó kommentek